2008. május 8., csütörtök 0:23:00

Barátságról

Elmesélek egy történetet, ha van véleményed róla,  ne tarsd magadba, kommenteld be. Kíváncsi vagyok ki hogy látja....

 

Adott két család. Legyenek A-család és B-család.  Pár évvel ezelőtt ismerkedtek meg, mindkét családban kisgyerekek vannak.
Hamarosan lehetőségük lett hogy egymás közelébe költözzenek, egy utcába, pár méterre egymástól. Teltek a hetek, hónapok, évek.
A-család többi barátai, ismerősei is a közelben laknak, B-családé sem nagyon messze.
A-családnál eléggé nagy a nyüzsi olykor, ahogy alakultak a ház körüli dolgok, kert stb, rendszeressé váltak a kerti bulik, sütögetés, főzés.
B-családf kissé csendesebben éldegél.  Gyerekek sokat vannak együtt, de álltalában az A-családnál. Főlega B-család nagyobbik gyereke.
A-család nem bánja, mert nagyon szeretik Őt. B-családnak többször volt elejtett mondata hogy hozzájuk ne menjenek gyerekek, kivéve az  A-család gyerekeit.
Ennek ellenére a gyerekek valahogy mégsem mentek át, mert valahogy az  invitálás mindíg elmaradt.
A két család férfi tagjai alapítottak egy internetes játék csapatot, ez lett a közös hobbyjuk, majd két év múlva a B-család férfi tagja elvitte egy másik hobbyt megmutatni az A-család férfijának. Aki beleszeretett ebbe, és vitte a kis családját is legközelebb. B-családnál nem jött be csak az egyik gyereknek. A-családnál mindenkinek.
Következő szezonkor már az A-család szorgalmazta , mentek is amikor tudtak, B-apa csatlakozott párszor.

Közben egy harmadik szomszéddal ( C-család ) is jó barátság alakult ki, elég sokszor összejöttek az A-családnál szombat esténként, hidegebb napokon bent kártyázásokkal, nyári napokon sütögetéssel, sok nevetéssel.

Közben  az első hobby csillapodott, a második megmaradt, beruházott mindhárom család. Jött újra a szezonja, mentek, gyerekestől stb...

Nyáron is volt közös nyaralás, ahova a B-család beszervezte az A-családot, két hétre külön appartmannba, kb 10 perces össz találkozással, mert a B-sek nem nagyon akartak semmit, sehova. Ennek elleére A-sok jól érezték magukat.

Eltelt még egy év, szombati bulik megmaradtak A-soknál, szilveszterek szintén Á-soknál, szüli- névnapok jelképes megtartása..stb.

B-s férfi megint újabb hobbyt talált  ki, A-s és C-s férfi megint követte... beinvesztáltak újra nem kevés pénzt. De  hát a barátság...

Majd egyszer a harmadik hobby "játszó" napjára A-s férfi beszervezte a második hobbyt. Későn kapcsolt, de már a gyerekeinek is elmondta, így nem tudott visszalépni, hisz a gyerekek fontosabbak bármilyen játéknál. C-s férfi is a második hobbyt választotta aznapra a gyerekével szintén.

És innen kezdődött.... B-férfi megsértődött, két hónapig nem szólt A-férfihez, majd valahogy megbékélt.. A-férfi és C-férfi elmentek párszor a harmadik hobbyt űzni B-férfival.
B-férfi is elment egyszer a második hobbyt űzni. Úgy nézett ki hogy lassan visszaáll minden. De ezeken kívül nem volt semmi más kapcsolatuk, az A és B anyái szintén nem futottak össze.
A-férfiről tudni kell hogy piszok jól alkalmazkodik, barátjaiért bármit megtenne, de ha egyszer valakiben csalódik, nem tud tovább figyelni az illetőre, teljesen közömbös lesz iránta.

A és C férfi olykor fogja magát elmennek moziba ha olyan filmet akarnak megnézni amit az anyák nem..egy ideig hívták a B-férfit is, de soha nem ment sehova.
Aztán jött A férfi szülinapi C-névnapi bulija egy másik havernál megtartva, természetesen B-férfi is meghívva. Természetesen megint nem ment el.......
És itt tört meg A-férfi, nagyot csalódott a barátságukban, innentől kezdve nem érdekli mi van B-haverjával. Volt még egy közös szüli-névnapi buli A-éknál, meg lettek hívva, de azóta  megint semmi.

Szilveszterkor a B család összekapott és elviharzott haza... (más család is volt akkor ott, hisz A család összeismertette a régebbi barátaikkal)  Szilveszter után eltelt 2 hónap, mikor a B-nő msn-en (!!!!) megkereste A-nőt, hogy mi van velük, és ugye még barátkoznak még egymással.. B-nő akkor elmagyarázta hogy ez hülyeség, hisz az ajataja nyitva nem kell olyat írni hogy nem akarnak zavarni, hisz az ajtajuk mindíg nyitva van a barátok előtt, de berángatni senkit nem fogak rajta. Meg azt is, hogy ha Ők (A) nem szerveznek, nem hívják át B-ket akkor a találkozások nullára korlákozódnak. És míg A-nál minimum két hetente összejövetelek voltak, addig A családkb 3x voltak 5 év alatt B-családnál. Nem mintha ezen múlna, de egy idő után ez hülye érzéseket válthat ki. Arról nem is beszélve, hogy a hétköznapokon semmi érdeklődés nincs B családban a másikról. Miközben C-családnak teljesen természetes hogy min. 2-3 naponta ( ha nem sűrűbben) rányissák az A-kra az ajtót, és viszont is. Közben kialakult - a jó idő miatt is - hogy A-anya sokat süt főz a kertben, főleg hétvégeken. C-családnak is szól jöjjenek , és jönnek. Esznek majd kártyáznak a gyerekekkel. ( pl Húsvétot is együtt töltötték Hévízen még egy harmadik család is ment velük)

No, és itt ami most a helyzet, A-család ma hallotta hogy B-család ezen megsértődött szarul esett nekik hogy ők nem lettek áthívva pl egy gulyáslevesre. Ezek után mi a fenéért sértődnek meg???? Tényleg ennyire nem tudnak az emberek magukba nézni?? Nem veszik észre hogy pl tenni is kell valamit, nem csak kapni...Mert lehet hogy a hülye A családnak is jól esett volna néha egy-egy meghívás, egy kis figyelmesség. Így telt el az uccsó 5 év.

A-férfi nagyon közömbös B-kkel szemben. B-anya felhívta A-férfit már 2x hogy mikor tudnának beszélni, mert kellene... vazze....15 lépés a két ház között, elindul, bekopog, bemegy, beszél. Ha akar, de valszeg nem akar.

A-nő szintén közömbös, de ma este pickálja a csőrét a dolog.

C-nő nem szól bele:) tapintatos, bár nem tartja jónak B-jék viselkedését.

C-férfi szintén nem ossza a sértődését, de nagyon bírná ha békülés lenne.  Mondta is A-férfinak két  hete, hogy menjen már át B-jékhez, de A azt mondta nem... megunta, és most nem neki kell lépni.

Közben a gyerekek játszanak, hétvégeken itt-ott alvások vannak. A-nő viszi minden reggel B-gyereket iskolába... ezt nem is szabad megszüntetni, gyerekek nem tehetnek arról amit a felnőttek tesznek.

 

Hát ez a nagyon rövidített story, szerintetek?    

A-jéknak kellene lépni?

7 Comments On "Barátságról"

Névtelen Says:
2008. május 8. 12:24

Szerintem nem kell A-éknak lépni, de én lehet, hgoy egy utolsó esélyt adnék ezzel, aztán meglátnám, mi lesz.

linbori Says:
2008. május 8. 20:20

nem...B-ék jönnek

vimizo Says:
2008. május 8. 21:07

cory, akkor is ha már volt utolsó esély? 2-3 éve szinte ugyanígy volt... akkor is duzzogott B-férj, A-nő meghívta akkor is Őket..

vimizo Says:
2008. május 8. 21:12

linbori, köszi.

Ma B-nő beszélt A-férfival... hogy Ő szomorú, és kiderült hogy rohadtul nem érti a helyzetet.
Azt hiszi hogy A-nő haragszik rá, pedig nem csak már A-nő nagyon közömbös feléjük.

Puccos Says:
2008. május 9. 14:38

nehézzzzz!Én nem adnék utolsó esélyt hanem leülnék és elmondanám hogy mi a bajom!Ha megsértődnek rosszul veszik akkor a helyzet ugye nem fog változni.ha megértik akkor meglesz az ujabb barátság!nekünk is van egy ilyen barátunk akikhez nem jutunk be soha!az ő gyerekek 2 hetente alszik nálunk de ő nem hívja az enyémet.A csajok imádják egymást nem tehetek mást akkor inkább hozom őket.Én már nem probálkozom hívni őket.Volt hogfy felvetettet egy programot és mikor szóltam nekik hogy akkor menjünk addigra ő elvitte a gyerekeit.ennyi!!!!nehézz!

Névtelen Says:
2008. május 10. 20:08

Na kétszer elolvastam, hogy ki kivel van mert már bekavartam az abc-t :D
Mivel kérted én elmondom a saját véleményem: Egy lépést nem tannék annak érdekében hogy az aki hülyeség miatt felhúzta az orrát béküljön ki. Ha valaki nem tud magába nézni az akkor sem fogja a hibáját belátni, ha pitizni fognak neki, sőt úgy fogja venni, hogy na tessék megmondtam, igazam volt, joggal haragudtam meg! Aki társaságban akar maradni annak alkalmazkodni kell és néha le is kell a békát nyelni, nálunk is volt ilyen hónapokig nem szóltak hozzánk, még az udvaron is bujkáltak hogy ne kelljen köszönni, ha csak nem muszály, de maguktól rájöttek, hogy nincs értelme , mert a szomszédokkal nem lehet egy életen át rosszban lenni, főleg nem egy hülye félreértés vagy épp rossz hangulatú döntés miatt! Hagyni kell hátha magától is rájön, hogy jobb volt együtt és hiányzik neki...szerintem

vimizo Says:
2008. május 10. 21:42

Szia Andi!
Köszönöm higy írtál. Nekik hiányzik, ahogy hallom...
én igy úgy gondolom, ahogy Te írod...