Megvagyunk

Hát igen, több mint két hete nem írtam, köszönöm az üzeneteket, mailokat stb:)
Nem, nem durciztam:) Csak épp annyi időm nem volt, hogy nem jutottam ide. ( na, jó, ha nagyon akartam volna...)
Vikinek a suli jó, bár volt egy kis barátkozós balhé, de remélem túl vagyunk rajta. Eszter akkor inkább Vikit választotta, és most a harmadik kislány sírt, az anyukája meg nem jól reagálta le Eszti anyujánál. Így most anyuka duzzog, felénk is. Remélem túl tudja tenni magát rajta, hogy ezek a kis barátságok még olyan kiforratlanok, alakulnak még többféleképpen is.

Mimikém gyönyörűen fejlődik úszásban. Eszméletlen ügyes! Megvolt a leendő elsős tanárok szülőije is, aki tetszik, Ő zene tagozatos lesz, de Mimi szeretne énekelni, kis barátnője Panni is:) Így együtt megpróbálják. Viszont az Ő kis barátságuk erős, régóta tart:) Nagyon jó lenne ha együtt tudnának maradni a suliban is, sokat számítana nekik!

Zorkám meg még mindíg kis édes:) Beszél folyamatosan, megállás nélkül. Párszor itthon maradt velem, de csak azért mert így könnyebb volt a másik kettővel való dolgok intézése:)