Viki

Vikikém pánikoltat olykor:)
Este fekszenek az ágyban. Felegyek, megpuszilgatom Őket, Viki belémcsimpaszkodik, majd azt mondja:
- Nem akarom hogy meghallj!!Soha ne halj meg Anya!

De jó is lenne nekik megigérni. Egyszer azt mondtam Robinak, hogy milyen rohadt egy dolog, hogy mi fogjuk egyszer az életük egyik legnagyobb fájdalmukat okozni:(

Vannak dolgok, amiket olykor fontosnak tartok Robinak elmondani, hogy mit kell tennie ha velem történne valami. Olykor elég sűrűn, de megnyugszom tőle:)
A legelső az volt, hogy ha valami történne, nagyon figyeljen oda arra hogy Anyuval sokat legyenek együtt hisz nincs tesóm.
Vagy hogy épp melyik csajszikánál mi az amire odakell nagyon figyelni. (hmm Zorka mindíg hajazik, mondtam egyszer vágjon neki a hajamból) vagy ahogy a karácsonyok. Robi és a nővére úgy nőtt fel, hogy nagy ívben tojtak a meglepikre, nem csak karácsonykor. Robit így nem is érdeklik az ünnepek igazán, nem érezte át soha az izgalmát. Robi lelkére kötöttem hogy soha de soha ne merje megtenni hogy a fa alatt ne legyen meglepetés ajándék a lányoknak!

Van aki megütközik ezen, de engem megnyugtat, hogy "útbaigazítom" kicsit Apát:))
Hál' Istennek nagyon nagyon jó apa, de vannak dolgok amiket én tudok a csajokról akaratlanul is.