Bálint Valentin

Kell nekünk? Ki tudja... Lányom minden esetre rajzolt Zsoltinak a szerelmének:)


Szelemem nekem is van :) Pontosan 10 éve:) és 8 napja:)

SZERETLEK APA!!!!!

Semmering-Stuhleck

Péntek hajnalban útrakeltünk. Viki, Mimi, Robi, én.. a családból. Jött még 2 gyerek 4 felnőtt srác.
Nem is volt olyan nagyon hajnal, 5 helyett 6kor indultunk.
Fél 10-re értünk ki és mivel mi még csak donovalyban jártunk eddig, elvarázsolt Stuhleck. Nem csak engem. Össze sem lehet hasonlítani a két sípályát.

4 személyes beülös liftttel mentünk fel előszőr, nem kevés ideig -itthon olvastam hog 2,5 km-es ez a felvonójuk - fent -azt hittük akkor hogy fent vagyunk:)))- el is indultunk nagy slunggal lefelé, szomszéd kislány bátortalanul kezdett neki, bevártam, addig az enyémek jól otthagytak, majd utolértük a szomszédot is, majd Robinak mondtam hogy én is bemelegítek, menjen a csajainkkal lefelé nyugodtan. Aham... volt vagy 30 perc mire leértünk, újabb 30 perc, mire megtaláltuk egymást. Na akkor gyorsan el is vettem az egyik walkie-talkie-t, biztos ami biztos. Bár innentől tudtunk egymásról.
Vikikém nagyon kis profi lett:) Mimcsike előszőr elbátortalanodott, de azután belejött, majd a végére piszkosul elfáradt:))))
Azt hiszem én is sokat bátorodtam, egyszer estem csak:)
Az sem volt nagyon nagy. A pálya széles, bár sokkal meredekebb mint ahol eddig síeltünk, mégis könnyebbnek tűnt -nem volt az- és mertem próbálni pár lépést, kinőttem a hóekét:) végre...

Dél körül gondoltuk megnézzük hova visz a tetejéről a csákányos:) Na itt jöttünk rá, nagyon messze vagyunk a tetejétől...az a csákányos brutál volt úgy hogy kicsi gyerekek voltak a párjaink:)))) De amit fent láttunk..kárpótolt érte. Képek annyira nem adják vissza, főleg hogy a régi ki 1.3-as gépemet vittem magammal.

Innen elindultunk lefelé, hááát...elfáradtunk rendesen mire leértünk, hisz ez kb 50 perces mutatvány volt. Pedig kék pályán jöttünk le, de kemény meredek részek voltak benne, nem sokan jártak arra. Lányok hősiesen legyűrték, mit legyűrték, ők indultak meg mindíg előlre:)
Később megbeszéltük, valszeg ez sötétkék pálya lehetett:)) Mentünk még a középső pályán 2x, majd kávéztunk, lányok fánkoztak, teáztak a Hüttében, majd újra nekiveselkedtünk a tetejének a csákányossal. Ekkor összetalálkoztunk a csapat lemaradt 3 tagjával, együtt mentünk fel. Magam köré szedtem a 4 gyereket, majd a fiúkat elküldtem még magasabbra, nézzék meg azt is. Azt mondták, valami csodaszép volt fent, de az már piros, gyerekeket nem vittem volna fel.. mi szépen lecsúsztunk egy gyengébb részhez, ahol Mimivel leültünk a három nagyobb pedig csákányossal felmentek, lecsúsztak. Itt végig láttam Őket. De Mimcsike már nagyon elfáradt, nem tudott már csúszni. Akkor Apáék is előkerültek, utolsóként hagytuk el a pályát. átöltöztünk bepakoltunk.... jót kajáltunk a kocsiban. Előtte este másfél kg húsból fasírtot sütöttem...jól tettem.. örültek neki nagyon.
Velünk Lacika jött , többiek a másik autóban. Apa kis öreg kocsijával mentünk, de nem hazuttolja meg a nevét. Ez még mindíg autó, bár ezt eddig is tudtuk. Igaz Vikivellobbiztunk hogy az enyémmel menjünk, hisz jóval kényelmesebb, de elfértünk ebben is. Hazafelé Viki végig aludt (3.5 óra) Mimi kétszer 1 órát. Én Tatánál aludtam be, itthon ébredtem fel. De gyors fürdés és nem kellett minket ringatni. Zorka csütörtökön is sogornőmnél aludt, péntek este is ott maradt még.

húúú de hosszú lettem:)

Mimi nem is fáradt..áááhhh:) De itt még menni akart nagyon

10 ÉV!

Ma jtott eszembe, hogy tegnap volt 10 éve hogy megismerkedtünk. Azóta szinte együtt is vagyunk:) hisz két hétre rá már minden nap találkoztunk, két hónap múlva pedig együtt is laktunk. Két év múlva meg megszületett Vikikém:)
Esküvőnk 3 év múlva volt:) Mimi pocakkorának 2. hónapjában :)

És IMÁDOM! Ez nagyon bejött Nekünk:))) Szerintem...szerinte is:)

3600

Ma 3600 napja hogy ismerjük egymást APÁVAL :) Csók érte NEKI!

Idegbeteg vagyok-voltam

Tegnap tiszta ideg voltam, és azt sem tudom mitől. Sima egyszerű nyugis napunk volt.
Vikikém hozott egy rossz "röpi" szerű dolgozatot, tollbamondásból. Délután sokat gyakoroltunk, és megy neki. Tipikus nem figyeléses röpi volt. Az írásának a külalakja nem szép:) Ebben Apára ütött.Pedig szorgalmasan gyakorolunk.
No, hát nem ettől voltam ideges:) Ma már tudom mitől. Az a bizonyos női dolog. Kereken egy hónapot késett. Soha többé nem tennék fel ilyen spirált. Lassan letelik az egy év a levétele óta, ha addig nem áll vissza, jön a kivizsgálás. úúútálom... Most ebben az egy hónapban fel szedtem vagy 3 kilot, meg ez is.. de karácsony után... de ugye én már nem fogadtkozom, nem igérgetek. De ...de....:) -láttam magam a síelős felvételen, nem tetszem:))- Ezen kell változtatnom:)

Zorka még itthon van velem a héten, múlt pénteken hazahoztam az oviból, hasmenéssel. Szerintem a mikulás édességek ütötték ki - persze nagyon odafigyelve minőségi cucc volt a zacsijukban- de semmi más jele nem volt hogy beteg lenne. 3 nap alatt vége is lett.
Jövőhéten az ovisok szerdáig mennek majd csak. Szerdán lesz az ünnepségük. Zorkának délelőtt, Miminek délután. Vikiéknek 20.án lesz Fabricius nep, ami mindenféle kreatívkodásos bemutatós dolog a suliban.

Valamit főzni kellene, tegnap is csak hurkát-kolbászt ettünk. De annyira nincs kedvem konyházni. Majd kitalálom..

Most vasalás jön. Ennyi volt a kávé szünetem. Bírom az :OTTHONVAGYGYESENRÁÉRSZ szöveget.. Bár belegondolva, nem nagyon vagyok elúszva. Nem szoktam max a vasalással. Erre is csak újjabban kaptam rá.

Itt vagyok...

Itt vagyok:) Bár nemsoká kezdődik az egyetlen sororzat amit nézek..
Minden napunk totál zsúfolt ( ajj és még csak egy lányom sulis, mi lesz később :)
Múlthéten... már nem is emlékszem mi volt,volt benne lamináltozás ( Anyu nappaliját szépítették a srácok, cééép lett :) Suliban oviban Mikulásozás, Mimiék Jégcsarnokban voltak, Csepregi Éva énekelt Nekik..jó hét volt. Szombaton átmentünk Gödöllőre, kicsit díszítettünk az üzleten, majd Anyóséknál ebédeltünk. Onnan haza, nekiálltam kiflit sütni, vasalás, pakolászás, Zorkát átvittem Aynuhoz, ott aludt, és nála volt vasárnap.
Mi többiek mentünk síelni hajnalban. Hja, Robi még elment a barátainkkal az ovi-bálba:) Bár nem sokáig volt, 11re itthon is volt.
Szóval mentünk síelni, szomszéd barátunkkal, fiával. Hatan mentünk, de nem az én kocsimmal, abba pedig befértünk volna, de nincs téligumi az autómon... így Apa kocsijával mentünk most, Sanyiék külön. Lányokat nem kellett 2x ébreszteni, elég volt csak annyit mondanom: Ki akar síelni menni?? Már ugrottak is ki:)
Igaz, nincs nyitva minden pálya még Donovalyban, de nem ez a lényeg. Hanem hogy a gyerekek boldogak!!! És ezt nagyon becsülöm Robiban. Hogy a legelső helyen a lányok vannak. És ha tavaly már megmutattuk Vikinek hogy milyen síelni, most visszük, mert inkább erre költünk, mint hobby rc játékautóra. (Az más kérdés hogy épp áruljuk is a kiskocsit :) Ha arra kitudta adni akkor a pénzt, akkor itt nem szabad gondolkozni hogy menjünk e vagy sem. Azért nagy szerencsém van Vele, ezt tudom. De ne mondjátok el Neki ezt :)))) Szóval járhattam volna rosszabbul, elég sok ismerős van a környezetemben akiknél nem a gyerek a legfontosabb, a gyerekre soha nincs se idő, se semmi. És ez elszomorít..gyerekeket figyelve..

Szóval síelés. Mimikém valami fenomenális!!! Múlthéten egész délelőtt szenvedtünk, hogy megálljon egyáltalán 1 percig a lécen, folyamatosan eldőlt - viszont tökéletesen tud felállni:))) -
Csúszott akkor 4x önállóan. 2x kapaszkodva Apa síbotjába, 2x egyedül. Most megérkezdtünk, lecsúszott 2x a kispályán, megtanult tányérossal felmenni, majd átmentünk a nagypályára, 4 üléses felvonóval. És onnantól...mintha világ életében ott járt volna, hihetetlen egy csaj...párhuzamos léccel, ahogy kell.. Vikikém nagyon hóekézik, sajna ugye mi sem tudunk, és Ő csúszik ahogy jó neki, de legközelebb ráállunk rendesen. A síelést én is csak tavaly kezdtem, béna is vagyok, de tetszik és próbálkozok, jajj..estem is egy hatalmasat:))) Mocsok szomszéd mondta is, na jöjjön is a rattak, igazítsa vissza a pályát. ( Amugy jó fej ember, csak mocsok:))
A kabátom alatt a nyakamig túrta magát a hó, nem volt kellemes:)) De hát ezzel a súllyal, nem is csodálom hogy nehezen lassultam le:)))))
Szóval csajaim szuperek - majd lesz video is róla, csak még nem daraboltam fel, ugy meg nagyon hosszú - Zorka délután már hiányzott, annyira egyszerre jutott Robival eszünkbe:) Mármint egész nap eszembe volt, de ugyan arra együtt gondoltunk, csak Robi mondta ki előbb.

Anyu

Anyukám beteg, 8 éve kezdődött. Egy éjjel bevitték a korházba. Hasnyálmirigy-gyuszi.
42 éves volt akkor. Előtte fél évvel kivették a méhét és a jobb petefészkét egy rossz erdményű rászűrés miatt, ami hála nem volt vészesen rossz, így megelőzés-műtét volt.
Szóval mikor korházba vitték, nagyon rosszul volt. Nagyon. Két hétig volt a váci korházban, nem igen foglalkoztak vele...nagynéném, annyu nővére be tudta vinni a Klinikákra, ott másnapra megállapították: Veleszületett betegsége van, amit mindíg érezhetett ( mint amikor jól bekajálsz, és nem tudsz büfögni érzés)de mostanra a méh-műtét után megváltozott belső dolgai tárolták a nem jó nedveket. Vagyis.. egy vezeték nem jó helyre üríti a hasnyálmirigyből kijövő dolgokat. És ez mióta megszületett, így van. Nagyon rosszúl nézett ki szegénykém.
Azóta volt pár műtéte, teljesen nem tudták helyre hozni, viszont sok-sok cisztája lett ettől. 4x volt korházban, mindíg műtötték. Utoljára 2 éve, akkor az epéjét vették ki. Akkor a főprof azt mondta műtét után egy órával, hogy daganata van, és előlre haladott.
Nagyon kikészültem, egyedül voltam itthon a kicsikkel, Józsi volt bent, én délutánra terveztem. Szörnyű telefon volt, senkinek sem kívánom. Délután ahogy Robi hazajött a gyerekekhez, és lenyugodtam kicsit, mentem is be. Macával ( anyu nővére) ott találkoztam, de nem mehettünk be anyuhoz, az intenzíven volt és aludt. Nővérke szerint reggelre lehozzák--mondták. Reggel rögtön mentem be hozzá. Már a szobában volt, igaz kába volt és fájt is Neki, de láttam őt!!
Voltak ellentétek az orvosok szavai között, ami már akkor furcsa volt. Prof= rák, kisdoki aki a műtétkor is ott volt= maguk többet tudnak nálam..csodálkozó kijelentése faggatásunkra.
Egy hét után kiengedték, minden nap ott kezdtem nála, megfőztem, pakolásztam, kicsikkel vidítottuk, míg Viki oviban volt. És nem mondtuk meg Neki. Nehéz volt mosolyogni, este meg kizokogni magam.
3 héttel a műtét után Maca bement az orvoshoz a szövettani eredményért. Én nem akartam, mert nagyon pipa voltam a profra. Emlékszem, Vikit vittük oviba a kicsikkel, 8 után csörgött a telefon, Macus zokogott a telefonba hogy NEGATÍV a lelete.
Egyből mentem Anyuhoz, mikor megláttam sírtam, Ő meg megijed, mert nem tudtam elmondani mi történt az uccsó 3 hétben. Majd együtt sírtunk....
Szóval azóta is betegeskedik, de vallom nem lenne annyira ki néha ha vigyázna magára, de Ő nem. Túlzásba esik, de nem tehet róla Zsigmond:)
3 hete volt felülvizsgálaton, mert ugye hiányzik 4 szerve, kronikus gyulladása van, de nem nyilvánítják betegnek, csak 50%-osra Mert van egy BT-je amiben nem is bír dolgozni. (más kérdés hogy 10 éve van BTje, fitzette végig a tb-t, de ezek az évek nem számítanak bele a nyugdíj éveibe...áááhh, ezután futok majd még egy kört..) szóval felülvizsgálat előtt volt pár helyen, vérvételkor a cukorja 20.8 volt! brutál..
Időpont a diabetikusnál: 2008.január vége. Addig gyógyszer. Hihetetlen. Vérvétel óta, mióta tudja milyen magas a cukra, azt mondja rosszul lát, és hogy nem szedi a gyógyszert. Gyógyszerfóbiás. De ezt nem hagyjuk. SZedni kell. Ma volt szemészeten.
Hála a cukor nem érte még el a szemét:) Viszont ez egyiken szürkehályog alakul, a másik szemén meg anyajegy nől.. ez zavarja a látását. Hallottatok már ilyenről??? ( ez a kérdés indította ezt a postot, jó hosszú lett) még szemüveg sem kell, egy hónap mulva kontroll.

Most meg vagyunk nyugodva m egint:)

sírtam ám...:)

Zorka még

Zorka nagyon anyás. Eszméletlen sok puszit tud adni...de csak nekem.
Apának sem. Ha nem beszélgetünk 5 percig, akkor így szól hozzám:

-Nagyon szeretlek, Anya..nagyon imádlak, legjobb emberem!!!

Még olyankor is mondja a szerelmes szavait ha megszidom esetleg.
Azért ha rákérdezek, ki neked Apa:

- A másik legjobb emberem!

Pár napja tudatosan nem mozdulok ha bánat éri, küldöm Apát, vigasztalja meg. Ma este nagy volt az egyetértés köztük. Robin látom néha pickálja hogy hozzá nem ragaszkodik annyira, de hát míg a Zorka pici volt Ő a nagyokkal sokat foglalkozott-én is. Mikor már mozgékonyabb lett,már rámtapadt.
De engem nem zavar, sőőőőt:) Imádom hogy így ragaszkodik. Mivel nem egy hisztis, akaratos kislány, könnyen meggyőzhető, ha dolgom van:) Csak még egy puszit kér,és el van intézve minden.
Néha persze sír ő is, ilyenkor ha valaki megkérdezi miért sír, Mimike válaszol:
- Azért, mert nagyon anyás!

:):) Kis mocskok:)
Nem tudom hogy lesz most hogy Vikikém sulit kezd. Eddig minden hónapban 3 napot arra szántam hogy felvéltva 1-1-1 napot csak egy gyerekkel töltöttem egész nap. Reggel elvittük a többieket oviba, majd el itthonról. Csavarogni stb. Anyu vagy Robi ment az ovisokért, mi meg este hazajöttünk. Ez főleg Vkinek tett jót. Mimike nagyon simulékony kislány, piszok könnyű vele. Bár sokszor bíztatom:) Ne eggyezzen bele mindíg mindenbe:)
Viki sem nehéz, szóval egyre többször jövök rá hogy milyen jó gyerekeink vannak!!! Főleg ha más neveletlen gyerekét látom. - most nem azt mondom hogy minden más gyerek rossz, félre ne értsetek !! - de lehetne rosszabb helyzetem is.
Eyg időben nagyon rendmániás voltam. Most letojom:) Inkább a gyerekekkel vagyok,mint hogy takarítsak, pakoljak..stb. Ők most kicsik, hamar megnőnek és nem akarom elveszíteni Őket.
Nem szeretném hogy ne legyek a barátjuk -a legjobb emberük:)
Nálunk állt mindíg van más gyerek is. Engedem hogy jöjjenek. Inkább itt legyenek,mint az utcán. Inkább állok a konyhában 2 órát, csak hogy gofrikat süssek Nekik, vagy mikor megyünk bringázni, csajaimnak már természetes hogy szólhatnak a szomszád csajoknak hogy megyünk át Anyumhoz -Pupi mamához- bringával.
Inkább ezek, mint hogy rend legyen mindenhol. Tavaly még nem így voltam, akkor nem volt gaz a kertemben,most van, sok:) de most sokat csavargunk,kirándulunk. Stb.
2 hétig nálunk volt a kerilányom.. Vittem Ecsegre is. Megdöbbent hogy mennyire nincs kapcsolat már az anya és közte. Én ezt nem akarom. Sőt, azóta állandóan ekörül forog a fejem.
Az anyja az unokatesóm. Jó lenne megrázni egy picit.... sajnálom a kislányt (14 éves) nagyon bezárkózott. Szeretem Őt nagyon. És hiányzik neki az anyja...

Nem akarom hogy a lányaimmal ne legyen majd kapcsolatom, így ez a nyarunk nagyon jól sikerült :)
Mimike nemrég mondta nekem:

-Ugye Anya, mi mindíg így fogjuk egymást szeretni??
Én:- Hát persze Drágám!!!
M: -Anya és ha nagy leszek, nekem adod majd az autódat??
É:- Neked adom! :)
M:- Az jó, mert nekem is 3 gyerekem lesz! ( 7 személyes a kocsi ) És ugye Anya, fogsz vigyázni a gyerekeimre.
É:- De ha én vigyázokmajd Rájuk, akkor nekem kell a nagy autó.... (mosolygok)
M:- Áhh, anya, majd Te vezsel magadnak másikat.

Bár ilyen könnyen menne:) Olyan ki naívak még:)
Istenem, de imádom Őket!!!!!!!

Kellemes...

...meglepetést kaptam ma:) Pár hete laptopom panel-tartója eltőrt. Szédszedték, egy kb 5 centis öntött vas darabka tört el. azt mondta a srác, szerviz, forrasztás.
Na ., ja... panellal együtt cserélnék..cc 40-50 ezerért:(
De működik azért:)
Ma viszont kaptam Apától egy másikat:) Windows Vistával. Szokni kell. de tetszik:)

Elmentek...

Apa tegnap este elment Hévizre a nagyokkal. Este 7kor indultak, fél 10-kor telefonáltak hogy leértek. Viki átvette az Apjától a telefont, majd közölte, hogy nem is igaz,mert itt csak fák vannak :)
Mikor elmentek, szétkaptam a nappalit, most ebben a percben újra gondolva, lehet nem kezdeném el:) viccelek, biztos elkezdeném, mert nagyon tetszik az eredmény.
Pár hibát kijavítottam, majd elkezdte festeni. Soha nem festettem még:)
az elején,itt látszik mennyire gáz volt a fal. Istenem... mennyire zavart már...

Éjjel 2kor lettem kész vele, bár többszőr megálltam, itt volt velem a szomszédom, Andi:)) Persze közben dumáltunk:)
Mivel 2 kor elfogyott a festékem, a lépcsőt nemtudtam megcsinálni. Elterveztem hogy reggel megcsinálok mindent még ( lent ablakpucc, függönymosás, alsó fürdőszoba takarítás, konyha..) És hogy utána elszaladunk Zorkával festékért.
Kiscsaj kitalálta reggel hogy Ő biza kakaóscsigát akar enni:) Amit én a gonos anya éjjel megettem. így 8 után utnak indultunk. Először Anyuhoz szaladtunk át, szombatra szedtem össze nála tányérokat , nehogy kevés legyen az enyém. majd Gödöllőre mentünk, Anyosom dolgozikmost a boltban Robi helyett. Összepakoltama mi még kellett szombatra,meg addig amig Robi hazajön. Itthon megálltunk a postánál, majd festétek vettünk és még az oviba is elmentünk, mert a héten be kellett adni pénzt , játszót csinál az egyik Apuka a szünet alatt a kicsiknek. Rendes ember. És bízzunk..ügyes is.
12 körül értünk haza. Kávéztam egyet, és nekiálltam, Jajj alig volt kedvem.. most végeztem, a festést hagytam utoljára. A kocsibeállót is kigányoltam. A fűnyírás várt meg a holnappal.
vagyis a mával.
Viszont, mivel Juni 15.én születtem, nem szándékozok semmi mást csinálni. Főzni sem, Zorkával majd kimegyünk enni egy étterembe. És remélem hogy sütni fog a nap, megígértem Neki hogy egész nap Vele leszek, játszunk stb, és medencézek Vele.
Ma már mondta is hogy :
- Nagyon hiányozom a VikitMimitApát!!!!
Annyira imádom, olyan jó kislány. Okos, nyugodt és élvezi hogy csak ketten vagyunk.
Nem hangzik jól, de én is élvezem hogy kicsit csak Zorkával vagyok. Vagyis hogy egy gyerekkel, Robi nélkül:)
Semmi bajunk egymással, sőőőt:) De most jó ez a lazulás!

Megyek is, ott alszik az ágyamban,( már felvittem, mert ugye velem akart lenni itt lent) megszagálszom:))))

Mi lesz szeptemberig???

Még csak 4 napja szünetelünk... és ha ma mégegy ANYAAAAA -t meghallok, elszaladok.