Anyukám beteg, 8 éve kezdődött. Egy éjjel bevitték a korházba. Hasnyálmirigy-gyuszi.
42 éves volt akkor. Előtte fél évvel kivették a méhét és a jobb petefészkét egy rossz erdményű rászűrés miatt, ami hála nem volt vészesen rossz, így megelőzés-műtét volt.
Szóval mikor korházba vitték, nagyon rosszul volt. Nagyon. Két hétig volt a váci korházban, nem igen foglalkoztak vele...nagynéném, annyu nővére be tudta vinni a Klinikákra, ott másnapra megállapították: Veleszületett betegsége van, amit mindíg érezhetett ( mint amikor jól bekajálsz, és nem tudsz büfögni érzés)de mostanra a méh-műtét után megváltozott belső dolgai tárolták a nem jó nedveket. Vagyis.. egy vezeték nem jó helyre üríti a hasnyálmirigyből kijövő dolgokat. És ez mióta megszületett, így van. Nagyon rosszúl nézett ki szegénykém.
Azóta volt pár műtéte, teljesen nem tudták helyre hozni, viszont sok-sok cisztája lett ettől. 4x volt korházban, mindíg műtötték. Utoljára 2 éve, akkor az epéjét vették ki. Akkor a főprof azt mondta műtét után egy órával, hogy daganata van, és előlre haladott.
Nagyon kikészültem, egyedül voltam itthon a kicsikkel, Józsi volt bent, én délutánra terveztem. Szörnyű telefon volt, senkinek sem kívánom. Délután ahogy Robi hazajött a gyerekekhez, és lenyugodtam kicsit, mentem is be. Macával ( anyu nővére) ott találkoztam, de nem mehettünk be anyuhoz, az intenzíven volt és aludt. Nővérke szerint reggelre lehozzák--mondták. Reggel rögtön mentem be hozzá. Már a szobában volt, igaz kába volt és fájt is Neki, de láttam őt!!
Voltak ellentétek az orvosok szavai között, ami már akkor furcsa volt. Prof= rák, kisdoki aki a műtétkor is ott volt= maguk többet tudnak nálam..csodálkozó kijelentése faggatásunkra.
Egy hét után kiengedték, minden nap ott kezdtem nála, megfőztem, pakolásztam, kicsikkel vidítottuk, míg Viki oviban volt. És nem mondtuk meg Neki. Nehéz volt mosolyogni, este meg kizokogni magam.
3 héttel a műtét után Maca bement az orvoshoz a szövettani eredményért. Én nem akartam, mert nagyon pipa voltam a profra. Emlékszem, Vikit vittük oviba a kicsikkel, 8 után csörgött a telefon, Macus zokogott a telefonba hogy NEGATÍV a lelete.
Egyből mentem Anyuhoz, mikor megláttam sírtam, Ő meg megijed, mert nem tudtam elmondani mi történt az uccsó 3 hétben. Majd együtt sírtunk....
Szóval azóta is betegeskedik, de vallom nem lenne annyira ki néha ha vigyázna magára, de Ő nem. Túlzásba esik, de nem tehet róla Zsigmond:)
3 hete volt felülvizsgálaton, mert ugye hiányzik 4 szerve, kronikus gyulladása van, de nem nyilvánítják betegnek, csak 50%-osra Mert van egy BT-je amiben nem is bír dolgozni. (más kérdés hogy 10 éve van BTje, fitzette végig a tb-t, de ezek az évek nem számítanak bele a nyugdíj éveibe...áááhh, ezután futok majd még egy kört..) szóval felülvizsgálat előtt volt pár helyen, vérvételkor a cukorja 20.8 volt! brutál..
Időpont a diabetikusnál: 2008.január vége. Addig gyógyszer. Hihetetlen. Vérvétel óta, mióta tudja milyen magas a cukra, azt mondja rosszul lát, és hogy nem szedi a gyógyszert. Gyógyszerfóbiás. De ezt nem hagyjuk. SZedni kell. Ma volt szemészeten.
Hála a cukor nem érte még el a szemét:) Viszont ez egyiken szürkehályog alakul, a másik szemén meg anyajegy nől.. ez zavarja a látását. Hallottatok már ilyenről??? ( ez a kérdés indította ezt a postot, jó hosszú lett) még szemüveg sem kell, egy hónap mulva kontroll.
Most meg vagyunk nyugodva m egint:)
