Az éjszaka

Este a csajokkal aludtam, vagyis bebújtam Zorka mellé, mert Mimike nagyon köhögött, nehezen is aludt el az este. Gondoltam ha valami van egyből meghallom. ( Hárman egyszobában alszanak ) Hát lett is éjjel akció, de nem Mimcsi csinálta. Hanem Vikikém.
Nagy koppanásokra, kiabálásra ébredtem Mimi mondja kis vékony hangján, hogy " nem tudom hogy merre kell menni"
Felkapcsolom a kisámpát ( van egy ikea szíecskés, ami minden éjjel 5w-on ég Nekik, de nagyon zavart és lekapcsolatam) Mimicsi újra koppan... a szekrényajtón, szegénykém nem tudta merre menjen, na dse én sem tudnám ha álmomban rámordítanának...
Szóval a történet: Viki odaáll a Mimi ágya mellé a vaksötét szobában, és ráordít
- AZONNAL KELLJ FEL, MENJ A HELYEDRE!!!!!! AZONNAL!!!!!!
Mimi meg az ágya mellett topog, és neki megy vagy 3x a szekrények és mondja :
- Nem tudom merre kell menni.
Felkelek, mondom Vikinek:
-Mit csinálsz kislányom???
Rámnéz, körbenéz, :
-Hja.....- felkel visszamegy a helyére.
Vagyis féluton megáll, megsimogatja a ruhás kosarat (ami ott volt a tiszta ruhakupaccal) és ezt mondja a ruháknak:
- Jól van Zorka, Te maradj itt!!
És lefeküdt aludni.

Jó fél órán keresztül rázott a nevetés. A visszafolytott nevetés, féltem hogy Zorkát felébresztem és hogy a nagyok sem alszanak vissza.....